A magyar öröklési jog szerint az örökhagyó vagyona végrendelet révén kerülhet az örökösökhöz. Amennyiben nincs végrendelet, csak a törvényes öröklés érvényesülhet. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint a végrendelkezések száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat: az idei év első felében majdnem tíz százalékkal többen végrendelkeztek közjegyző segítségével, mint egy évvel korábban, és hasonló növekedés figyelhető meg 2022-ben is, 2021-hez képest.
A hagyaték átadása hosszadalmas is lehet
A házaspárok közötti vagyonjog a törvény szerint házassági vagyonközösség, azaz az együtt szerzett vagyon alapvetően közös. Előfordulhat azonban, hogy a közösen vásárolt ingatlanok, bankszámlák, gépjárművek vagy cégtulajdonok hivatalosan csak az egyik fél nevén szerepelnek, ami gyakran azért történik, hogy egyszerűbb legyen az ügyintézés. A jog elismeri az ilyen tulajdonosokat, akik a nyilvántartásokban ugyan nem szerepelnek, de valódi tulajdonosok.
A törvényes öröklési rend értelmében a túlélő házastárs a közösen lakott ingatlanra haszonélvezeti jogot kap, míg a többi hagyatéki vagyont a gyermekekkel közösen öröklik. Ha egy vagyontárgy csak az elhunyt nevén szerepel, akkor az a hagyaték részét képezi. A közjegyzők a hagyatéki eljárás során rákérdeznek a túlélő házastársnál, hogy kíván-e igényt érvényesíteni a házassági vagyonközösség jogcímén a hagyatéki vagyontárgyak egyes részeire.
Ha a túlélő fél igényt támaszt, és a többi örökös elfogadja azt, akkor a házastárs megkapja a közös vagyonként szerzett vagyontárgyak felét, a másik fele pedig az öröklés alá kerül. Ha azonban valamelyik örökös nem ismeri el ezt az igényt, a házastársnak csak peres úton van lehetősége érvényesíteni azt, és addig a hagyatéki eljárást felfüggesztik, ami hónapokig, sőt évekig is elhúzódhat.
A végrendelet előnyei
A végrendelet egyértelműsítheti, hogy mely vagyontárgyak tartoznak a házastársi közös vagyonhoz, és melyek képezik az egyéni, különvagyont. A közjegyzői tapasztalatok szerint a házastársak gyakran nem rendelkeznek az ilyen kérdésekről a végrendeletükben, ami későbbi családi vitákhoz és elhúzódó hagyatéki eljárásokhoz vezethet. Az, hogy egy vagyontárgy valójában közös, nem mindig világos a család többi tagja számára, és ha nem történik megfelelő rendelkezés a végrendeletben, akkor a hagyatéki eljárás bonyolult és költséges peres úton folytatódhat.
A végrendelet lehetőséget biztosít arra, hogy az örökhagyó egyértelműen kijelölje, mely vagyontárgyak tartoznak a házastársával közös vagyonba, és meghatározza, hogy ki milyen arányban részesüljön az örökségből. A végrendeletet saját kezűleg is meg lehet írni, de az ügyvédi vagy közjegyzői segítség igénybevétele biztosítja, hogy megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, és elkerülhetők legyenek a formai és tartalmi hibák, amelyek érvényteleníthetik azt.
A közjegyzőnél készített végrendelet előnye, hogy a végrendelkezés ténye minden esetben bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így a hagyatéki eljárás során a közjegyző biztosan tudomást szerez róla, és a végakarat biztosan érvényesül.
Házassági vagyonjogi szerződés
Alternatív megoldást jelenthet a házassági vagyonjogi szerződés, amelyben a házastársak előre meghatározhatják, hogy mi a közös vagyon és mi a különvagyon. A szerződés érvényességéhez közjegyzői okirat vagy ügyvéd általi ellenjegyzés szükséges. Az otthon, egymás között írt megállapodások nem érvényesek, még akkor sem, ha tanúk aláírták. Ha a szerződést bejegyezték a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY), akkor az a harmadik személyek számára is kötelező érvényű, és figyelembe veszik a hagyatéki eljárásban is.
(Forrás: index.hu)
