Az ajándékozási szerződés a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) által szabályozott szerződéstípus, amelyben az egyik fél (ajándékozó) ingyenesen juttat valamit a másik félnek (megajándékozott) azzal a céllal, hogy a megajándékozott vagyoni helyzete javuljon.
1. Alaki szabályok
Az ajándékozási szerződés főszabály szerint nem kötött alakszerűséghez, azaz szóban vagy ráutaló magatartással is létrejöhet, ha az ajándékot azonnal átadják.
Írásbeliség kötelező azonban:
Ha az ajándék ingatlan, akkor írásbeli szerződés szükséges, és a szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Ha az ajándékot jövőbeli teljesítéssel (pl. későbbi időpontban vagy feltételhez kötve) kívánják nyújtani, szintén írásbeli szerződés szükséges.
2. Tartalmi elemek
Egy ajándékozási szerződés akkor érvényes, ha az alábbi tartalmi elemeket tartalmazza:
a) Szerződő felek azonosítása
Ajándékozó és megajándékozott neve, címe, személyes adatai (szükség esetén: adóazonosító, születési hely/idő, anyja neve, stb.)
b) Az ajándék pontos megjelölése
Az ajándék tárgya (pl. ingó vagy ingatlan dolog, vagyoni jog, stb.)
Ha ingatlanról van szó: helyrajzi szám, fekvés, tulajdoni arány stb.
c) Ajándékozási szándék egyértelmű kifejezése
A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az ajándékozó ingyenesen, visszavonhatatlanul kívánja az ajándékot átadni.
d) Megajándékozott elfogadó nyilatkozata
A szerződés akkor jön létre, ha a megajándékozott az ajándékot kifejezetten elfogadja.
e) Teljesítés módja és ideje
Az átadás pontos módja, időpontja – különösen fontos jövőbeni ajándékozás esetén.
f) Visszavonásra és visszakövetelésre vonatkozó kikötések (opcionális)
A Ptk. lehetőséget ad az ajándék visszakövetelésére bizonyos esetekben (pl. a megajándékozott súlyosan sérti az ajándékozót, vagy az ajándékozó létfenntartása veszélybe kerül).
3. Fontos jogi következmények
Ajándékozó felelőssége: az ajándékozó nem felel az ajándék hibájáért, kivéve, ha arról tudott és nem tájékoztatta a megajándékozottat.
Visszavonhatóság: az egyszer már átadott ajándékot csak kivételes esetekben lehet visszavonni vagy visszakövetelni.
Ingatlan ajándékozás esetén: a szerződés alapján földhivatali bejegyzés szükséges a tulajdonjog átvezetéséhez.
3.1. Öröklési kérdések:
Amennyiben több gyermek/unoka közösen örököl, akkor az ajándékozott általában köteles hozzászámítani az elhunyttól kapott ajándék értékét a hagyaték értékéhez.
- Kötelesrész szempontjából
A kötelesrész az öröklési jogban egy olyan összeg, amely az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóit (leszármazóit, házastársát és szülőjét) megilleti az örökhagyó hagyatékából, akkor is, ha az örökhagyó végrendeletben esetlegesen kizárta őket az öröklésből. Ez az összeg a törvényes örökrész egyharmada.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint:
„A kötelesrész alapjába be kell számítani az örökhagyó által halálát megelőző tíz éven belül ingyenesen juttatott vagyontárgyakat.”
— Ptk. 7:80. § (1)
A 10 év az ajándékozás napjától az örökhagyó haláláig értendő.
Kivételek vannak, például:
- a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke;
- a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke;
2. Osztályra bocsátás szempontjából
Az osztályra bocsátás az öröklési jogban azt jelenti, hogy az örökhagyó által életében ingyenesen juttatott adományokat (pl. ajándékot) hozzá kell számítani a hagyatékhoz, amikor a leszármazók örökölnek. Célja, hogy a hagyatéki vagyonból a leszármazók egyenlően részesüljenek, még akkor is, ha az örökhagyó életében valaki már kapott tőle nagyobb értékű ajándékot.
➤ Nincs időbeli korlátozás!
Az osztályrabocsátásnál a jogszabály nem tartalmaz konkrét időkorlátot. Tehát:
Egy 20 évvel ezelőtti ajándékozás is osztályra bocsátható, ha:
- az ajándékot örökség előlegeként adták,
- vagy ha az örökhagyó rendelkezett úgy, hogy azt osztályra kell bocsátani,
- vagy az ajándék a szokásos mértéket meghaladta.
A kulcs tehát az ajándékozás célja és értéke, nem az időpontja.
3.3 Fedezetelvonás veszélye:
Ha az ajándékozó fizetési nehézségekkel küzd, az ajándékozás fedezetelvonó szerződésként hatálytalanná válhat harmadik személyekkel szemben.
Az ajándékozás a polgári jog egyik leggyakoribb vagyoni átruházási formája, ugyanakkor különös jelentőséggel bír akkor, ha a vagyontárgyak elajándékozása harmadik személyek – főként hitelezők – érdekeit sértheti. Ilyen esetekben az ajándékozás fedezetelvonó ügyletként értékelhető, és ez jelentős jogkövetkezményeket vonhat maga után.
A fedezetelvonás akkor áll fenn, ha az adós olyan ajándékozást hajt végre, amely következtében a meglévő vagyoni fedezet csökken, és ezzel veszélyezteti a hitelező kielégítési lehetőségét. A Polgári Törvénykönyv (Ptk. 6:120. §) lehetőséget biztosít a hitelező számára, hogy az ilyen ügyleteket megtámadja – ez az ún. actio pauliana jogintézménye.
A fedezetelvonó ajándékozás tipikusan olyan eset, amikor az adós ingyenesen ruház át jelentős értékű vagyontárgyat (pl. ingatlant, gépjárművet) egy közeli hozzátartozónak vagy más személynek, miközben tudatában van annak, hogy tartozásai fennállnak, és a jövőbeli követelések kielégítése veszélybe kerül.
A megtámadás feltételei:
Az adósnak a szerződés megkötésekor tartozása áll fenn (vagy előrelátható, hogy keletkezik), a szerződés ingyenes (ajándékozás), és a hitelező bizonyítja, hogy a szerződés a kielégítést veszélyezteti.
Fontos kiemelni, hogy a jóhiszemű, ellenértéket nyújtó személyekkel szemben ez az igény nem érvényesíthető, azonban ajándékozásnál – mivel nincs ellenérték – a védelem korlátozott.
Az ajándékozás fedezetelvonó jellegének megítélésében a magyar bíróságok több esetben is iránymutatást adtak, különösen az ún. actio Pauliana keresetek kapcsán. Ezekben az ügyekben a hitelezők arra hivatkoztak, hogy az adós által végrehajtott ajándékozás sérti az ő kielégítési jogukat, mivel az adós vagyona ezzel csökkent, és a követelés behajtása ellehetetlenült.
A Polgári Törvénykönyv 6:120. §-a alapján a hitelező követelheti, hogy a bíróság állapítsa meg: az adós által végrehajtott ajándékozás vele szemben hatálytalan, ha az ajándékozás a kielégítési alap csökkenését eredményezte, és az adós tudta vagy tudnia kellett volna, hogy ezzel a hitelező érdekeit sérti.
A bíróságok az ilyen ügyekben azt vizsgálják, hogy az ajándékozás valóban fedezetelvonó jellegű volt-e, azaz az adós szándékosan csökkentette-e vagyonáta hitelezői kielégítés elkerülése érdekében. Amennyiben ez bizonyítást nyer, a bíróság az ajándékozást a hitelezővel szemben hatálytalannak nyilváníthatja, lehetővé téve ezzel a követelés behajtását az ajándékozott vagyontárgyból.
Fontos megjegyezni, hogy az ajándékozás fedezetelvonó jellegének megállapítása esetén a bíróság nem semmisíti meg az ajándékozási szerződést, hanem azt a hitelezővel szemben hatálytalannak nyilvánítja. Ez azt jelenti, hogy a hitelező jogosult a követelését az ajándékozott vagyontárgyból kielégíteni, mintha az továbbra is az adós tulajdonában lenne.
Az ilyen ügyekben a hitelezőnek kell bizonyítania, hogy az ajándékozás fedezetelvonó jellegű volt, azaz az adós tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ajándékozás a hitelező kielégítési jogát sérti. A bíróságok a bizonyítás során figyelembe veszik az ajándékozás időpontját, az adós vagyoni helyzetét, valamint azt, hogy az ajándékozás milyen mértékben csökkentette az adós vagyonát.
4. Ajándék visszakövetelésének problematikája
Jogalapok az ajándék visszakövetelésére:
1. Súlyos jogsértés
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, ha az ajándékozott vele vagy közeli hozzátartozójával szemben súlyosan jogellenesen viselkedik (pl. bántalmazás, súlyos sértés).
2. Rászorultság
Az ajándékozó akkor is visszakövetelheti az ajándékot, ha elszegényedik, és az ajándék megtartása a megajándékozott részéről méltánytalan lenne.
3. Feltétel meghiúsulása
Ha az ajándékozás feltételhez kötött volt, és az nem teljesült (pl. diploma megszerzése), akkor az ajándék visszakövetelhető.
3. A visszakövetelés korlátai:
A visszakövetelés nem automatikus, peres úton lehet érvényesíteni.
Forgalomból kivont vagy elhasznált ajándék esetén az természetben nem, csak értékben követelhető vissza.
A jóhiszemű harmadik fél részére továbbadott ajándékot szintén nem lehet visszakövetelni.
Konkrét jogeset:
Egy férfi egy nagy összegű pénzadományt ajándékozott a fiának, azzal a feltétellel, hogy a pénzt a fiának egy vállalkozás elindítására kell fordítania. A fiatal férfi azonban az ajándékot nem a megadott célra, hanem személyes kiadásaira használta fel. A szülő, miután a fia a pénzt nem a kívánt célra költötte, peres úton visszakövetelte a pénzt.
A bíróság úgy döntött, hogy a szülő jogosan kérheti vissza az ajándékozott pénzt, mivel a fiatal férfi nem teljesítette a meghatározott feltételt, és ezzel méltatlanná vált a pénz megőrzésére.
