Közhitelesség, jogszolgáltató hatósági tevékenység: A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.
A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - tanácsadással segíti jogaik gyakorlásában és kötelezettségeik teljesítésében.
A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat.
A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.
A közjegyző eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. Részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.
Titoktartási kötelezettség: A közjegyzőt és munkatársait az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, mely kötelezettsége a közjegyzői működésének megszűnése után is fennmarad. Ezen titoktartási kötelezettség alól csupán az Ügyfél adhat felmentést.
A közjegyző és a közjegyzői eljárás: A közjegyző és a közjegyzői eljárás az ügyfél jogait tárgyilagosan, pártatlanul és a legteljesebb titoktartás mellett biztosítja. A közjegyző célja, hogy minden hatáskörébe tartozó ügyben - tehát közokiratok készítésénél, az okiratok megőrzésénél, a pénz, értéktárgy bizalmi őrzése során, a hagyatéki eljárásban vagy tanácsadás esetén - a jog vita nélküli érvényesülését segítse elő.
