Rengeteg a tévhit és a félinformáció
A köztudatban rengeteg tévhit és félinformáció kering az élettársak vagyonjogi helyzetével kapcsolatban. Bár némileg többen vannak tisztában ezekkel a viszonyokkal, még mindig sok a téves információ – derült ki egy reprezentatív közvélemény-kutatásból.
Miközben közel egymillió ember él élettársi kapcsolatban, az emberek körülbelül fele sem tudja, hogy az élettársakra a házastársaktól eltérő vagyonjogi szabályok vonatkoznak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által készített felmérésből az is kiderült, hogy csak minden harmadik megkérdezett tudja: az élettársak nem örökölnek automatikusan egymástól. Sokan csak párjuk halála után szembesülnek azzal, hogy ha nincs végrendelet, nem jogosultak semmire a hagyatékból.
Az élettárs nem egyenlő házastárssal!
A magyarok körülbelül fele tisztában van azzal, hogy az élettársakra nem ugyanazok a jogi szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra. Ez derült ki egy nyári országos reprezentatív felmérésből, amelyet a MOKK megbízásából készítettek.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a lakosság másik fele tévhitben él, és különösen az élettársi kapcsolatban élők körében magasabb azok aránya, akik rosszul válaszolnak a kérdésekre. Pedig fontos lenne tisztában lenni a vagyonjogi viszonyokkal, mivel az élettársi kapcsolatok száma az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt. Egy 2016-os KSH-felmérés szerint már minden tizedik magyar a házasság helyett az élettársi kapcsolatot választotta.
Aki az életben társ, a vagyonban alapesetben nem az
A házaspárokkal ellentétben a törvény szerint az élettársak együttélésük alatt is különálló vagyonszerzők maradnak. Így, ha nem kötnek eltérő megállapodást, például élettársi vagyonjogi szerződést, akkor jogilag nem jön létre közös vagyonuk. Ha a kapcsolatuk véget ér, nem osztoznak fele-fele alapon, mint a házaspárok, hanem csak azt követelhetik a másiktól, amennyivel hozzájárultak a vagyonszaporulathoz.
„Ha egy pár hosszú távon együtt marad, érdemes tisztázniuk a vagyoni viszonyaikat. Az élettársi vagyonjogi szerződés segíthet abban, hogy a közösen megszerzett vagyon sorsát úgy rendezzék, ahogyan azt a házastársak teszik” – mondta dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A szerződés csak akkor érvényes, ha közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Az otthon, egymás között írt megállapodás akkor is érvénytelen, ha tanúk aláírták.
A házastárs automatikusan örököse a párjának, az élettárs viszont nem
Az öröklés tekintetében is jelentős eltérés van a házastársak és az élettársak között. A törvényes öröklési rend szerint a házastársat a közösen lakott ingatlanon és annak felszerelési, berendezési tárgyain haszonélvezeti jog illeti meg, míg a tulajdonjog az elhunyt leszármazóira száll. Az özvegy a hagyaték többi részéből egy gyermekrészre jogosult.
Ezzel szemben az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, így végrendelet nélkül semmit nem örökölnek a párjuk után. Ha pedig nincs tulajdonrészük a közösen lakott ingatlanban, az örökösök jogosultak akár ki is költöztetni őket.
Még a közös gyerek sem elég az örökléshez!
Sokan csak a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek azzal, hogy bár évtizedekig éltek együtt, és közös gyermekük is született, mégsem lesznek örökösei egymásnak.
Ezért ha az élettársak szeretnék biztosítani, hogy párjuk örököljön tőlük haláluk esetén, érdemes végrendeletet készíteniük.
A közjegyző által készített végrendelet előnye, hogy biztosan megfelel a formai és tartalmi követelményeknek, így azt nem lehet sikeresen megtámadni. Továbbá, a közjegyző minden esetben bejegyzi a végrendelet tényét a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így az biztosan előkerül a hagyatéki eljárás során.
Forrás: mokk.hu
