Nem minden vagyontárgy válik közössé, viszont a hitelek szinte mindig közösek
Első kérdésben arra voltak kíváncsiak, hogy hány év után válik közössé a házastársak minden vagyona. A válaszadók közel kétharmada, 64 százaléka helyesen válaszolt, miszerint soha, 27% válaszolt úgy, hogy 5 év után, 9% pedig, hogy 15 év után. A társadalom többsége tisztában van vele, hogy bizonyos esetekben, például ha valaki örökléssel vagy ajándékozással szerez vagyontárgyat, az nem lesz közös tulajdon a házaspár mindkét tagja számára. „A 15 év egy félreértés, ugyanis a hatályos Polgári Törvénykönyv szerint a közös életvitelhez szükséges, szokásos mértékű berendezési tárgyak és felszerelések, például egy olcsó cipősszekrény helyébe lépő érték, öt évnyi házasság után válik közös vagyonná. De általában nem ezen dolgok körül alakulnak ki viták válás során” - fejtette ki dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Rákérdeztek arra is, hogy ha a férjnek van egy lakása, amit kiad, akkor a bevétel kit illet meg. 51 százalék azt gondolta, hogy a férj vagyonát gyarapítja majd, de ez a logikusnak tűnő elképzelés téves. Csupán minden harmadik válaszadó (34 százalék) tudta, hogy a bevétel „közös kasszába” kerül, és ugyanez igaz akkor is, ha a hozam egyéb saját tőkéből származik az egyik fél számára.
A házastárs hiteleire és tartozásaira vonatkozó kérdés is problémát okozott a legtöbb válaszadónak. Csak 37 százalék tudta, hogy a kölcsön visszafizetéséért alapvetően közösen terheli a felelősség a feleket. A válaszadók többsége (60 százalék) azt gondolta, hogy ez csak akkor igaz, ha közösen vették fel a hitelt. Pedig a hatályos jogszabályok szerint egy személy csak akkor nem felelős a házastársa tartozásaiért, ha van írásos bizonyítéka arra, hogy tiltakozott a kölcsön felvétele ellen. (Vagy ha bizonyítja, hogy nem tudott róla, de ezt rendkívül nehéz egyértelműen igazolni.) „Vagyoni jogi szerződésbe viszont belefoglalható, hogy hitelfelvétel esetén a másik fél felelőssége kizárt” – hívta fel a figyelmet dr. Tóth Ádám.
Vagyonmegosztásnál számít a házasság előtti együttélés is
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy válás esetén, a vagyonelosztás során figyelembe kell-e venni, ha a pár a házasság előtt élettársként élt együtt. Minden második válaszadó határozottan nemmel válaszolt, pedig a helyes válasz az igen, és ezt csupán 17 százalék tudta. „A jogszabályok a vagyonjogi viszonyokat kiterjesztik az együttélés kezdetére” – magyarázta dr. Tóth Ádám. Vagyis a törvényes vagyonjogi rendszer már az életközösség kezdetétől érvényesül, még akkor is, ha a házastársak a házasság előtt élettársként éltek együtt.
Sajnos hazánkban is gyakori, hogy a házasságok válással érnek véget, ami a legtöbbször a vagyonmegosztás kérdését veti fel. „Németországban nem köthetnek házasságot anélkül, hogy a párokat ne tájékoztatnák arról, milyen vagyonjogi rendszert választanak: vagyonelkülönítést vagy vagyonközösséget. Ezzel szemben nálunk a vagyonközösség automatikusan érvényes” – hívta fel a figyelmet dr. Tóth Ádám. Ennek következményeként a közös vagyon felosztása szükséges, amiről a válaszadók egyharmada (33 százalék) tudott.
A válaszadók többsége, 65 százaléka azt vélte, hogy amennyiben házassági vagyonjogi szerződést kötnek, nem kell mindenen osztozkodniuk. Bár a vagyonjogi szerződés valóban nagyban megkönnyítheti az osztozkodást, ez a válasz téves, mivel a különvagyon esetében nem szükséges osztozkodni, akkor sem, ha nincs vagyonjogi szerződés.
Élettársak vagyonmegosztása eltérő szabályok szerint történik
Hazánkban számos pár dönt úgy, hogy nem házasodik, mégis élettársként együtt élnek, gyakran gyermeket is vállalnak. Mi történik, ha úgy döntenek, külön utakon folytatják? A válaszadók többsége, 58 százaléka azt gondolta, hogy ebben az esetben egyszerűen elosztják a közös vagyonukat. Azonban a helyes válasz az, hogy élettársak között nincs közös vagyon, mindkét fél csupán azt kapja, amit keresett vagy hozott a kapcsolatba. Ezzel csupán 22 százalék volt tisztában. Bár elsőre egyszerűnek tűnhet, a házasság hiánya a gyakorlatban sok bonyodalmat okozhat, különösen akkor, ha hosszú ideig éltek együtt, és nehéz eldönteni, kinek mi jár. „Élettársak között ngyjából olyan közös tulajdonjogi viszonyok alakulnak ki, mint amikor egy egyetemista pár közösen bérel egy lakást” – magyarázta a Kamara elnöke ezzel kapcsolatban.
Érdemes házassági vagyonjogi szerződést kötni közjegyző előtt
Az utolsó kérdés a házassági vagyonjogi szerződésekhez kapcsolódott, azon belül is arra, hogy szükségesek-e tanúk egy otthon készített szerződéshez. Erre a kérdésre 60 százalék tévesen igennel válaszolt, míg csupán 36 százalék tudta, hogy az ilyen „házi készítésű” szerződés nem érvényes. „A házastársak közötti szoros érzelmi kapcsolat miatt ezt a szerződést kizárólag minősített okirati formában lehet megkötni” – magyarázza dr. Tóth Ádám. Ez azt jelenti, hogy a szerződést közjegyzői okiratként vagy ügyvéd által készített formában kell aláírni, és azt a MOKK által vezetett nyilvántartásba kell jegyeztetni, hogy harmadik felekkel, például bankokkal szemben is érvényes legyen. Amennyiben közjegyző készíti a szerződést annak előnye, hogy a nyilvántartásba való bejegyzés érdekében nem kell külön közjegyzőhöz fáradni, illetve a megtett nyilatkozatok érvényessége szempontjából a közjegyzői okirat a legerősebb bizonyító erővel bír a vonatkozásban, hogy a nyilatkozatát a fél a szerződésben írt időpontban minden fajta kényszer- és befolyásmentesen valóban megtette, és az az akaratával minden megegyezett.
A törvényi előírások szerint nem számít, hogy a házastársak hogyan szerezték vagyonukat, az mindenképpen közös. Dr. Tóth Ádám úgy véli, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy házassági vagyonjogi szerződést kötnek, elkerülve ezzel a válás esetén akár évekig tartó vagyonmegosztást. Bár tapasztalatai szerint sok fiatal inkább szülői ösztönzésre keres fel közjegyzőt ezzel kapcsolatban, a második házasságot kötők már sokkal körültekintőbben járnak el. Különösen fontos lehet ilyen szerződés, ha az előző házasságból gyermek született, mivel ez védi a gyermeket (vagy gyermekeket) és az új házastársat is, biztosítva, hogy egyik fél se próbálja meg „kiforgatni” a másikat a vagyonból.
A házassági vagyonjogi szerződés mindig rögzíti a házasság előtt meglévő vagyonállapotot, vagyis hogy ki milyen vagyont hozott a kapcsolatba. Emellett meghatározza a közös vagyon kezelésének és a közös háztartáshoz való hozzájárulásnak az elveit. Például érdemes rögzíteni, hogy ha gyermek születik, az anya gyerekneveléssel töltött évei hogyan számítanak bele a vagyoni hozzájárulásba. A szerződésben azt is kiköthető, hogy a saját tőketulajdon hozama nem növeli a közös vagyont, illetve a vagyonjogi szerződés hiányában közös felelősségű hitelfelvétel vagy a lakásfelújítás költségeinek elszámolása is pontosan szabályozható.
(Forrás: mokk.hu)
