Hírek

Még mindig sokan nincsenek tisztában az élettársak vagyonjogi helyzetével, noha becslések szerint körülbelül egymillió magyar él élettársi kapcsolatban. Egy friss MOKK-kutatás szerint az élettársi közösségben élők mindössze egy kisebb része ismeri a rájuk vonatkozó jogi előírásokat.

2025. január 15-én lépett hatályba az új, ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (Inytv.), és ekkortól kezdődött el az elektronikus ingatlan-nyilvántartás, az E-ING rendszer teljes körű alkalmazása is. Az E-ING projektet a Lechner Tudásközpont koordinálja, és célja, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárások teljes mértékben elektronikus formába kerüljenek.

A tavalyi évben hazánkban több tízezer házasság köttetett, és több mint tizenötezren váltak el; a magyar lakosság jelentős része érintett lehet, vagy érintetté válhat a házassággal és válással kapcsolatos jogi kérdésekben. Nem véletlen, hogy rekordmennyiségű, több mint 12 ezer válasz érkezett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) közreműködésében készült, nemrégiben közzétett kérdőívre, amelyben azt szerették volna megtudni, hogy a válaszadók tisztában vannak-e azzal, hogyan zajlik a vagyon megosztása házasság vagy válás esetén.

Előfordul, hogy valamelyik testvér átvállalja édesanyja gondozását az utolsó éveiben, miközben a testvérei nem vesznek részt semmiben. Bár az örökhagyó mindig azt hangoztatta, hogy a sok segítségért cserébe az őt támogató gyermekére hagyja majd a nyaralóját, végrendeletet mégsem készített. Felmerül a kérdés: figyelembe kell-e venni a hagyaték elosztásánál, hogy évekig az egyik testvér támogatta az örökhagyót?

A testvérek édesapjuk halála után két, egymással ellentmondó végrendeletet találtak. Az egyik régebbi keltezésű, amelyben az egyik testvért nevezi meg a ház örökösének, míg a másik, később írt végrendeletben a másik testvért jelölte meg örökösnek. Ilyen esetben melyik végrendeletet kell figyelembe venni, ha mindketten igényt tartanak az örökségre?

Az év első felében csaknem tíz százalékkal többen készítettek végrendeletet közjegyző közreműködésével, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A tapasztalatok szerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy olyan házaspárok végrendelkeznek, akik egyikük halála esetére szeretnék biztosítani a túlélő házastárs számára járó vagyont. Még ha közös vagyonban is élnek, előfordulhat, hogy az egyik fél nevén lévő ingatlan, bankszámla, cég vagy autó miatt a többi örökös nem ismeri el a túlélő házastárs tulajdonjogát. Ilyen esetben, ha nincs végrendelet vagy házassági vagyonjogi szerződés, a túlélő félnek csak a bíróságon van lehetősége érvényesíteni a házassági vagyonközösségből származó igényét.

Az ingatlan ajándékozási szerződés lényege, hogy az ajándékozó ingyenesen átruház egy ingatlant a megajándékozottra. Az ajándékozás során a megajándékozott is kötelezettséget vállal, mégpedig azt, hogy az ingatlant annak terheivel és minden egyéb kötelezettségével együtt fogadja el. Fontos megjegyezni, hogy az ajándékozó nemcsak a tulajdonjogot, hanem az ingatlan birtoklásának jogát is köteles átadni. De mire érdemes figyelni egy ingatlan ajándékozási szerződésnél?

Az ajándékozásra vonatkozó szabályok sokak számára ismeretlenek, pedig gyakorlatilag bármi lehet ajándék: ruha, karóra, készpénz, autó vagy ingatlan, de még a tartozás elengedése is. A legfontosabb tudnivaló, hogy az ajándékok értékét a törvény különböző kategóriákba sorolja, és megkülönbözteti a szokásos és nem szokásos mértékű ajándékokat.

Sokan álmodoznak arról, hogy családi házat vásárolnak és felújítanak, azonban ha nem körültekintőek, könnyen kellemetlen meglepetések érhetik őket. Számos problémával szembesülhetnek: előfordulhat, hogy a kivitelező nem fejezi be időben a munkát, vagy akár csődbe megy, és félbeszakítja a felújítást. Emellett olyan esettel is találkozhatunk, hogy csak később derül ki, hogy a megvásárolt ingatlant haszonélvezeti jog terheli. Hogyan védheti meg magát a vásárló az ilyen problémákkal szemben?

Ingatlanok vagy más nagyobb értékű vagyontárgyak, például autók vásárlásakor gyakran előfordul, hogy a vételár több részletben kerül kifizetésre. Ebben az esetben kulcsfontosságú, hogy az első pénzösszeg milyen jogcímen kerül átadásra az eladónak. Alapvetően a foglaló és az előleg is azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a jogügylet létrejöttét, azonban a két fogalom nem ugyanaz, és nem is ugyanazok a jogi következmények, ha az ügylet mégsem valósul meg. A köznapi szóhasználatban sokan szinonimaként alkalmazzák a foglaló és az előleg kifejezéseket, pedig jogilag jelentős különbség van közöttük. Más szabályok vonatkoznak rájuk, ha az adásvétel nem jön létre a felek között, így érdemes tisztában lenni a két fogalom közötti különbséggel, hogy elkerüljük a későbbi félreértéseket és jogi problémákat.

Az öröklési szerződés nemcsak a saját magunk, hanem más személyek, például a házastársunk vagy gyermekünk gondozásának biztosítására is kiterjedhet. Ebben az esetben az szerződéses örökösnek mindhármunkról gondoskodnia kell életünk végéig. Továbbá, lehetőség van arra is, hogy a szolgáltatásokat csak harmadik személy javára kössük. Egy szülő például olyan öröklési szerződést is köthet, amelyben nem őt, hanem a gyermekét vagy házastársát kell gondoznia a szerződéses örökösnek, aki így a tartásra kötelezett. A gondoskodás már a szülő életében megkezdődhet, és egészen a gyermek vagy házastárs haláláig tarthat. Az öröklési szerződéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekkel a következő cikk foglalkozik.