- A kriptovaluták technológiai sajátosságai
A kriptovaluták alapja a blokklánc-technológia, amely decentralizált, transzparens és visszafordíthatatlan tranzakciókat tesz lehetővé. Ezek az eszközök jellemzően nem egy központi intézmény, például bank felügyelete alatt állnak, hanem a tulajdonos privát kulcsa révén férhetők hozzá. A privát kulcs birtoklása egyenértékű a kriptovaluta tényleges birtoklásával, elvesztése pedig gyakran a hozzáférés végleges megszűnését jelenti. Ez a sajátosság közvetlenül befolyásolja az örökölhetőséget is.
- Jogszabályi keretek és hiányosságok
A legtöbb ország jogrendszere – így Magyarországé is – még nem rendelkezik részletes, célzott szabályozással a kriptovaluták öröklésére vonatkozóan. Bár az öröklési jog általános szabályai (pl. hagyatéki eljárás, végrendelet) alkalmazhatók, a digitális eszközök sajátosságai miatt a gyakorlati megvalósítás sokszor problémás.
Magyarországon — jelen állás szerint — nincs explicit (külön) törvényi szabályozás arra, hogy „kriptovaluta öröklése” hogyan zajlik. A kriptoeszközök egyszerűen egy vagyonelemnek tekinthetők, amely része a hagyatéknak, de az öröklési eljárásban különös figyelmet kell fordítani az átadás technikai részleteire. A hagyatéki eljárásoknál egyre gyakrabban bukkannak fel kriptovaluták, online profilművek, felhőben tárolt dokumentumok, de ezek öröklése részletes, digitális-jogi szabályozás híján gyakran nehézkes. Az öröklési jog keretei, mint a törvényes öröklés rendje, végrendelet szabályai stb., alkalmazandók a kriptoeszközökre is – tehát az általános öröklési szabályok érvényesek, ugyanakkor az átadáshoz szükséges technikai és jogi lépések megtervezése kritikus.
Azonban egyes országok már lépéseket tettek a szabályozás irányába:
Egyesült Államok
Az USA-ban államonként eltérő szabályozások vonatkoznak a digitális vagyonra. Például Delaware állam 2017-ben bevezette a Fiduciary Access to Digital Assets Act (FADAA) törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az örökösök – megfelelő dokumentációval – hozzáférjenek az elhunyt digitális eszközeihez, így kriptovalutákhoz is. Ugyanakkor a privát kulcs ismerete továbbra is kritikus.
Kanada
Kanadában nincs külön törvény a kriptovaluták öröklésére, de a végrendeletben megjelölt eszközök – beleértve a kriptót is – örökölhetők. Ügyvédek azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az elhunytnak külön meg kell jelölnie, hol és hogyan tárolja a privát kulcsait, különben az eszköz elveszhet. Az egyik legismertebb példa erre a QuadrigaCX kanadai kriptotőzsde esete, ahol az alapító halála után sok millió dollár értékű kriptó vált elérhetetlenné, mivel ő volt az egyetlen, aki ismerte a hozzáférési kulcsokat.
Ausztrália
Ausztráliában a kriptovalutákat az adóhivatal (ATO) vagyoni eszközként kezeli, tehát öröklés esetén is vagyonként kezelendők. Az ügyvédi gyakorlatban már megszokott, hogy az ügyfelek kripto-eszközeikre vonatkozóan külön végrendeleti utasításokat adnak, vagy titkosított jelszavakat helyeznek letétbe.
Németország
A német jogban a digitális vagyon – így a kriptovaluták is – örökölhető vagyonnak számítanak. 2018-ban egy német bíróság kimondta, hogy a Facebook-fiókhoz hasonlóan a digitális pénzeszközökhöz való hozzáférés is öröklési jog alá tartozik. Ennek alapján az örökös jogosult lehet a hozzáférés visszaszerzésére, ha a kriptovalutát például egy tőzsde tárolja (custodial wallet esetén).
- A hozzáférés problémája az öröklés során
A legnagyobb gyakorlati probléma továbbra is a hozzáférés. A decentralizált rendszerek miatt a privát kulcs elvesztése végleges következményekkel járhat. A fenti kanadai példa (QuadrigaCX) jól mutatja a kockázatot: mintegy 190 millió kanadai dollárnyi kriptovaluta vált elérhetetlenné, mivel az alapító a hozzáférési kulcsokat nem osztotta meg senkivel.
Egyes kriptotárca-szolgáltatók (mint a Coinbase) már lehetővé teszik, hogy a felhasználók meghatalmazott személyt (beneficiary) jelöljenek meg, aki halál esetén hozzáférhet a tárcához – persze csak akkor, ha megfelelő dokumentumokat tud bemutatni.
Mit lehet tanácsolni / hogyan érdemes eljárni
A fenti háttér mellett érdemes megfogalmazni néhány gyakorlati tanácsot:
- Végrendelet készítése során célszerű külön rendelkezni a kriptovaluták örökléséről: megnevezni az eszközöket (pl. BTC, ETH mennyiség, tárcacímek), hol vannak kulcsok, ki örökli, hogyan kap hozzáférést (pl. titkosan közjegyzőnél letétben).
- Dokumentáció: részletesen dokumentálni kell, hol van a privát kulcs, seed, jelszavak, hardveres tárca helye, és azt biztonságosan elhelyezni oly módon, hogy az örökös is hozzáférhessen (pl. zárt borítékban letétben, ügyvédnél, közjegyzőnél).
- Szolgáltatói kapcsolat feltárása: ha az eszközök kriptotőzsdén vagy custodial szolgáltatónál vannak, az örökösnek már életében készíthető egy úgynevezett “digitális végintézkedés” (pl. hozzáférési utasítás) arról, hogy a szolgáltató miként kezelje az átadást elhalálozás esetén.
- Adó és illeték tervezése: meg kell vizsgálni az adott ország öröklési illetékre vonatkozó szabályait, és hogy az öröklés vagy a későbbi eladás esetén keletkezik-e adókötelezettség.
- Nemzetközi vonatkozások kezelése: ha az eszközök külföldön vannak, az adot joghatóság szabályait is figyelembe kell venni, és szükség lehet nemzetközi jogsegélyre vagy elismertetési eljárásokra.
