A mesterséges intelligencia, a közösségi média és az egyszerűen hozzáférhető képszerkesztő eszközök elterjedésével egyre gyakoribbá válhat, hogy valakinek a képmását hozzájárulása nélkül használják fel, manipulálják, vagy abból megtévesztő tartalmat – például hamis fényképet, videót vagy reklámot – hoznak létre. Ilyen esetekben a későbbi jogérvényesítés egyik legfontosabb kérdése nem csupán az, hogy mi jelent meg az interneten, hanem az is, hogy mikor, milyen formában és pontosan milyen tartalom volt hozzáférhető.
Ebben a közjegyzői ténytanúsításnak és az információhordozók közjegyzői őrzésének is jelentős szerepe lehet.
A közjegyzői ténytanúsítás
A közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közjegyzői tanúsítványban közhitelesen tanúsíthatja. A Kjtv. 111. §-a szerint a ténytanúsító okiratban a közjegyző jogi jelentőségű tényeket tanúsít jegyzőkönyvi vagy záradéki formában.
Digitális képmással való visszaélés esetén ennek keretében különösen annak rögzítése lehet célszerű, hogy a közjegyző előtt milyen elektronikus tartalom volt megismerhető. Például:
- egy meghatározott internetes oldalon milyen fénykép vagy videó volt elérhető;
- milyen felhasználói fiókhoz vagy profilhoz kapcsolódott;
- milyen szöveg, komment vagy egyéb tartalom jelent meg mellette;
- milyen URL-en volt elérhető;
- milyen időpontban került sor a megtekintésre;
- a tartalom milyen képi vagy hangbeli jellemzőkkel rendelkezett.
A tanúsítás tárgya ilyenkor nem az, hogy a közjegyző megállapítja-e a tartalom jogsértő voltát, hanem az, hogy egy meghatározott időpontban milyen tény volt észlelhető.
Ez a különbség különösen fontos: a közjegyző a digitális tartalom létezését és megjelenési módját tanúsíthatja, de például annak eldöntése, hogy egy kép sérti-e az érintett képmáshoz fűződő személyiségi jogát, már bírósági jogalkalmazási kérdés.
Többrétegű bizonyíték
A digitális bizonyíték sajátossága, hogy rendkívül könnyen módosítható és törölhető. Egy egyszerű screenshot önmagában ezért csak a képernyőn megjelenő tartalom egy pillanatnyi képét rögzíti.
A bizonyítás szempontjából lényegesen erősebb megoldás lehet, ha a közjegyzői eljárás során a digitális tartalom eredeti elektronikus formája is megőrzésre kerül, és ehhez kapcsolódik a közjegyzői ténytanúsítás.
A célszerű dokumentálás több rétegből állhat:
- a közjegyző megtekinti és rögzíti az online tartalmat;
- a tartalomról képernyőképek készülnek;
- lehetőség szerint az eredeti elektronikus fájl – például JPG, PNG, MP4 vagy PDF – is rögzítésre kerül;
- rögzítésre kerülnek az URL, a fájlnév, a fájl mérete és egyéb releváns technikai adatok;
- célszerű lehet a fájl kriptográfiai lenyomatának, például SHA-256 hash értékének meghatározása;
- az elektronikus adat időpontjához elektronikus időbélyeg kapcsolható.
Ez utóbbi különösen fontos. Az eIDAS-rendelet 41. cikke szerint a minősített elektronikus időbélyeg esetében vélelmezni kell az általa megjelölt dátum és időpont pontosságát, valamint az időbélyeghez kapcsolt adatok sértetlenségét.
Így a későbbi eljárásban nem pusztán egy „lefényképezett képernyő” áll rendelkezésre, hanem egy olyan digitális bizonyítási lánc, amely alkalmas annak igazolására, hogy egy meghatározott tartalom egy meghatározott időpontban létezett, és az azóta változatlan formában megőrzött elektronikus állományhoz kapcsolódik.
Az elektronikus tartalom közjegyzői őrzése
A Kjtv. ennél is érdekesebb lehetőséget biztosít az információhordozók átvételével.
A törvény szabályozza az okirat közjegyzőnél történő őrzését és kifejezetten kimondja, hogy ezeket a rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az információhordozók átvételére és visszaadására is.
Ez azt jelenti, hogy például egy USB-meghajtó, adathordozó vagy más, digitális tartalmat hordozó eszköz közjegyzői őrzésbe adásának jogszabályi alapja megteremthető.
A közjegyző az átvételről jegyzőkönyvet készít, amelyben többek között rögzíteni kell az átvétel helyét és idejét, az átadó személyét, az átvett okirat vagy információhordozó megjelölését, a részére történő kiadás címzettjét és az őrzés időtartamát. Az átadó részére átvételi elismervény adható, a visszaadáskor pedig a közjegyző az átvevő személyazonosságáról meggyőződik.
Ez a megoldás különösen alkalmas lehet arra, hogy egy digitális bizonyíték a későbbi peres vagy hatósági eljárásig változatlan formában rendelkezésre álljon.
A közjegyzői szerep jelentősége
A digitális képmással való visszaélések esetében a közjegyző egyik legfontosabb hozzáadott értéke éppen az lehet, hogy a bizonyíték még a későbbi jogvita kialakulása előtt, kontrollált és dokumentált módon kerüljön rögzítésre.
A közösségi médiában vagy egy weboldalon megjelenő tartalom ugyanis néhány perc alatt eltávolítható vagy megváltoztatható. A későbbi bizonyítás sikere ezért sokszor azon múlik, hogy a jogosult időben gondoskodott-e a tartalom hiteles dokumentálásáról és megőrzéséről.
A közjegyzői ténytanúsítás és az információhordozó közjegyzői őrzése együtt olyan bizonyítási rendszert alkothat, amely a digitális bizonyíték észlelésének időpontját, tartalmát, változatlanságát és későbbi hozzáférhetőségét egyaránt erősítheti.
A technológiai fejlődés miatt mindez különösen jelentős lehet a mesterséges intelligenciával létrehozott vagy manipulált képek és videók – az úgynevezett deepfake tartalmak – esetében, ahol a bizonyítás egyik központi kérdése éppen az lehet, hogy az érintett személy képmásának felhasználása és az adott digitális tartalom mikor és milyen formában vált hozzáférhetővé.
