A lakásbérlettel kapcsolatos rémtörténetek miatt egyre többen járnak utána a bérlés és kiadás szabályainak, de még mindig vannak olyan részletek, amelyekkel nincsenek tisztában az emberek – derül ki a közjegyzőtkeresek.hu online kvízéből. A kitöltők negyede nem tudta, mik a kaució visszafizetésének feltételei, ugyanennyien azzal sem voltak tisztában, mihez lehet kezdeni egy kiköltözni nem akaró bérlővel. Mutatjuk az eredményeket.
Szóban is lehet lakásbérleti szerződést kötni?
Helyes válasz: Lakást bérbeadni érvényesen csak írásba foglalt szerződéssel lehet.
A kitöltők 89 százaléka jól tudta, hogy érvényes bérleti szerződést kizárólag írásban lehet kötni. A szóbeli szerződés nem érvényes akkor sem, ha tanúk is vannak rá, ezt a válaszadók 11 százaléka gondolta tévesen, hogy elég szóban megegyezni. Kevesebb mint 1 százalék tudta csak rosszul, hogy amennyiben a bérlet havi összege nem haladja meg a 150 ezer forintot, akkor nem szükséges írott szerződés.
Kötelező-e a bérlőnek a közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tenni?
Helyes válasz: Nem kötelező, de a bérbeadó a bérbeadás feltételéül szabhatja.
A válaszadók több mint háromnegyede (89 százalék) helyesen gondolta, hogy nem kötelező a bérlőnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tennie a költségek fizetésére és a szerződés megszűnését követően a kiköltözésre. Azonban egyre több bérbeadó szabja a beköltözés feltételéül a nyilatkozattételt, mert így probléma, például nemfizetés esetén közvetlen végrehajtást lehet indítani a bérlővel szemben, és nem kell évekig pereskedni. 10 százalék tévesen gondolta, hogy a bíróságok tehermentesítése miatt 2024. január 1-je óta kötelező az egyoldalú kötelezettségvállalás, valójában csak ajánlott. Alig 1 százalék tudta rosszul, hogy szükséges a nyilatkozat akkor, ha a bérleti díj összege meghaladja a mindenkori bruttó minimálbért.
Beköltözhet-e más a bérleménybe?
Helyes válasz: Nem, kivéve, ha a bérleti szerződés erre lehetőséget ad, a bérbeadó és a bérlő ebben kifejezetten megállapodott.
Tízből kilencen (93 százalék) tisztában voltak azzal, hogy a bérlő nem költöztethet be szabadon egy másik lakót az ingatlanba, sem maga mellé, sem maga helyett, kivéve, ha a felek megállapodtak erről, és ezt a bérleti szerződésbe is belefoglalták. 3 százalék szerint, amíg a bérlő rendesen fizeti a költségeket és nem okoz kárt, a bérbeadó nem szólhat bele, ki lakik az ingatlanban, ez azonban nincs így. 2 százalékhelytelenül azt a választ adta meg, hogy ehhez a tulajdonos engedélye mellett a közvetlen szomszédok hozzájárulása is szükséges, és mindezt közjegyzői okiratban is rögzíteni kell. 1 százalék pedig tévesen úgy hitte, hogy a bérlő a tulajdonos engedélye nélkül is hozhat egy új lakót a helyére, de ebben az esetben a tulajdonosnak joga van 20 százalékkal megemelni a bérleti díjat.
Mikor kell visszafizetni a kauciót a bérlőnek?
Helyes válasz: Ha a bérlőnek nincs bérleti díj vagy egyéb költségtartozása és nem okozott kárt, visszajár a kaució a bérleti jogviszony megszűnése után.
Csaknem a kitöltők háromnegyede (74 százalék) jól tudta, hogy amennyiben a bérlőnek nincs bérleti díj vagy egyéb költségtartozása a tulajdonos felé, és nem is okozott kárt az ingatlanban, akkor visszajár neki a kaució a bérleti jogviszony megszűnése után. Egyötödük (21 százalék) rosszul tudta, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a tulajdonos még 60 napig visszatarthatja a kauciót, és csak akkor kell visszafizetnie, ha addig nem merülnek fel rejtett hibák, amelyeket a bérlő okozott. 5 százalék pedig rosszul gondolta, hogy a kauciót a kiköltözéskor mindig vissza kell kapnia a bérlőnek.
Miben más a közjegyző által készített szerződés, mintha magunk készítenénk el és tanúkkal is aláíratnánk?
Helyes válasz: A közokiratba foglalt bérleti szerződésben foglaltak pereskedés nélkül végrehajthatók.
A kvíz összes kérdése közül erre érkezett a legtöbb helyes válasz. 94 százalék tudta, hogy a közokiratba foglalt bérleti szerződést közvetlenül, pereskedés nélkül is végre lehet hajtani. Ez mindkét felet ugyanúgy védi, és biztosítja, hogy mindenki betartsa, amit vállalt. Ha az egyikük nem tartja be a szerződést, például a bérlő nem fizet vagy kárt okoz, vele szemben a közjegyző elrendelheti a végrehajtást. 4 százalék tévesen hitte, hogy a bérbeadó bármikor felmondhatja a szerződést 30 napra, indoklás nélkül is, míg 2 százalék rosszul válaszolta, hogy nincs különbség a szerződések között a kívánt joghatás szempontjából.
Lejárt a bérleti szerződés időtartama és nem akar kiköltözni a bérlő. Mit lehet tenni, ha nem közjegyző készítette a szerződést és egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot sem tett a bérlő?
Helyes válasz: Bírósághoz kell fordulni, lakáskiürítési pert kell indítani, és csak jogerős bírósági határozattal lehet kilakoltatni.
A kitöltők 78 százaléka tudta jól, hogy amennyiben lejárt a bérleti szerződés, és a bérlő nem hajlandó kiköltözni, akkor előbb bírósághoz kell fordulni, lakáskiürítés iránt peres eljárást kell kezdeményezni, és csak akkor lehet az akarata ellenére kilakoltatni a bérlőt, ha már jogerős a bírósági ítélet. Ez arra az esetre vonatkozik, ha a felek nem közjegyzőnél kötöttek szerződést, vagy a bérlő nem tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a kiköltözésre. Közjegyzői okirat birtokában elég felkeresni az okiratot szerkesztő közjegyzőt, aki a végrehajtást kérő (bérbeadó) kérésére elrendelheti meghatározott cselekmény végrehajtását, azaz a kilakoltatást. 13 százalék tévesen gondolta úgy, hogy ha a szerződés legalább 30 napja megszűnt, a bérlő bármikor kilakoltatható, 9 százalék pedig rosszul tudta, hogy ilyen esetben mindig a rendőrséghez kell fordulni, de valójában nekik csak bírósági végzés alapján van joguk kilakoltatni a kiköltözni nem szándékozó bérlőt.
(Forrás:kozjegyzotkeresek.hu)
