Az eljárás célját a bizonyíték megőrzése. Azaz annak elkerülése, hogy az idő múlása vagy az ellenfél tevékenysége következtében meghiúsuljon a bizonyítás.
Fontos célja az eljárásnak ugyanakkor a permegelőzés is, hiszen az ezen eljárásban keletkezett bizonyíték ugyanolyan bizonyító erővel rendelkezik, mintha a bizonyítást bírósági perben folytatták volna le. Vagyis a jogosult (leendő felperes) még mielőtt megindítaná a pert ilyen bizonyíték, vagy szakértői vélemény birtokában jó eséllyel kezdeményezhet peren kívüli egyezséget a kötelezettnél (leendő alperesnél), elkerülve ezáltal egy hosszadalmas és költséges pereskedést.
Közjegyző előtti előzetes bizonyításnak a törvényben meghatározott körülmények fennállása esetén akkor van helye, ha az érdekelt fél azt kéri és az ügyben (még) sem polgári per, sem büntetőeljárás nincs folyamatban; a bizonyítást a közjegyző végzéssel rendeli el.
Igazságügyi szakértő kirendelését a kérelmező a közjegyzőtől akkor kérheti, ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges.
Amennyiben előzetes bizonyítás keretében kéri a szakértő kirendelését, akkor az ellenérdekű felet meg kell jelölni , őt az eljárásban bevonjuk. Ez az eljárás időben hosszabb, kb. 1,5-2,5 hónap.
Amennyiben önálló, szakértő kirendelési eljárást kér, ellenérdekű fél megjelölése nélkül , akkor ellenérdekű fél hiányában az eljárásban mást a közjegyző nem hallgat meg. Ez az eljárás rövidebb , kb. 1-2 hónap.
Igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemnek pl. akkor lehet helye, ha az ügyfélnek összetörték az autóját, de a biztosító a kártérítés összegének kifizetését megtagadja azzal, hogy a bekövetkezett sérülés a törésképek alapján nem azonosítható. Ebben az esetben az ügyfél jogainak megóvása érdekében szakértő kirendelését kérheti abból a célból, hogy a kár mértékét, az ok-okozati összefüggést és egyéb, az általa relevánsnak tartott kérdésekre a szakértő olyan szakvéleményt adjon, melyet végül a bíróság olyannak fogad el, mintha ő rendelte volna ki.
Az eljárást a 2008. évi XLV. törvény szabályozza.
Főszabály szerint az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van, de az is, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van.
A kérelmet a 2008. évi XLV. törvényben előírt, megfelelő tartalommal (6.§, 19.§, 23.§) kell kitölteni és benyújtani.
