Végintézkedés (végrendelet, öröklési szerződés)

Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.
A végintézkedés három formája: a végrendelet, az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás.
Végrendelkezni személyesen lehet, közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel; szóbeli végrendelkezésnek kivételesen közvetlen életveszély fennállása esetében van helye.
Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni.
Aki vak, írástudatlan vagy olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet.
A végrendelkező a magánvégrendeletét nyíltan vagy borítékba zárva letétbe helyezheti a közjegyzőnél azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza.

A Végrendeletek Országos Nyilvántartása:
A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedést, az egyéb, halál esetére szóló rendelkezést tartalmazó közjegyzői okiratot, valamint a végrendelet közjegyzőnél történő letételének tényét a közjegyző köteles bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába az okirat elkészítését vagy a letétbe helyezést követő 72 órán belül. A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az örökhagyó esetleges végrendelete iránti tudakozódás céljából köteles megkeresni a Végrendeletek Országos Nyilvántartását.
A fentiek alapján tehát, bár Magyarországon nincs közokirati kényszer, mint például Hollandiában, ennek ellenére, ha az ügyfél közjegyzőnél letétbe helyezi a végrendeletét, akkor ezzel biztosítja azt, hogy halála esetén valóban az fogja meghatározni az öröklés rendjét, az nem veszhet el, nem semmisülhet meg.